Ugyanígy elmondható, hogy Phelps már azelőtt megnyerte a versenyt, mielőtt eldördült volna a startpisztoly. Fejben, természetesen. Az öltözőben minden egyes alkalommal elvégezte azt a relaxációs vizualizációs gyakorlatot, amelynek során látta, amint tökéletesen ússza le a távot és elsőként ér célba. A gyakorlat során a lehetséges nehézségek legyőzését is vizualizálta, hogy “készen álljon minden eshetőségre”.
Te is minden fontos hívás, meeting vagy prezentáció előtt vizualizálod, amint tökéletesen és eredményesen teljesíted a feladatot?
Phelps minden alkalommal pontosan két órával a verseny kezdete előtt érkezett meg a medencéhez. Nekiállt a harminc perces nyújtásnak: a karjaival kezdte és aprólékosan haladt előre, amíg el nem jutott a bokájáig. Utána a 45 perces bemelegítés következett, amelyben sorrendben 800, 600, 400, majd 200 métert úszott, utána gimnasztikázott, majd 25 méteres sprinteket futott. Ezután lecserélte a tornaruhát a testhezálló versenydresszre – ez mindig pontosan 20 percbe tellett.
Aztán ráhangolódott a versenyre. 20 percen át hallgatta a kedvenc hip-hop, rap vagy techno zenéjét: állítása szerint ez segített neki abban, hogy az előtte álló küzdelemre tudjon fókuszálni.
Neked is megvan az a ráhangolódási rituáléd, amellyel a csúcsteljesítményre fókuszálsz minden fontos megmérettetés előtt?
A vigyázz-kész-rajt rutin a következőképpen zajlott, Phelps módra:
Négy percen át állt a kijelölt rajtkő előtt. Amikor elhangzott a neve, fellépett a kőre, majd rögtön vissza is állt mögé. Három karkörzést végzett, aztán ismét fellépett a rajtkőre és startpozícióba állt. Aztán zsupsz, szinte berepült a vízbe. A következő pillanatban már csak azt láttuk, hogy valaki megint aranyérmet akaszt a nyakába.
Neked is van tárgyalás/szereplés/üzletkötés előtti rituáléd, amely sok ezer, gyakorlással és felkészüléssel töltött óra eredményeképp jött létre, és azt az üzenetet küldi az elmédnek, hogy “verseny van, és én leszek a győztes”? (forrás: Success Magazine)
