A sosem.volt város titka

A fenti képen New York állam egy régebbi térképe látható. 1937-ben készült, a General Drafting vállalat szakemberei dolgozták ki. Van egy nagyon érdekes sajátossága: a térkép alján, valahol a Catskill-hegység lábainál, Roscoe-tól és Rockland-től északra van egy Agloe nevű település. Agloe nagyon népszerű a térképészek körében, mivel kitalált település. Amolyan szerzői jogi csapda. A kartográfusok ugyanis gyakran beraknak egy-egy úgynevezett “papírvárost” a térképükbe. Hiszen, ha ugyanarról a környékről van szó, két különböző vállalat két különböző térképe is nagyon hasonló lehet – így aztán a szakemberek megjelölik a saját munkájukat egy hamis településsel. Ha ez felbukkan egy másik térképen akkor – bumm – bezárul a csapda és rá lehet bizonyítani a “térképlopó” térképészekre a csalást. Agloe egyébként nevek kezdőbetűiből áll: az 1937-es térkép alkotóinak monogramját keverték össze. Ernest Alpers és Otto G. Lindbergh védte “be” a saját térképét ezzel a nem létező várossal. Néhány évtizeddel később egy másik nagyvállalat, a Rand McNally is kiadott egy New York térképet. És Agloe rajta volt. Ugyanabban az útkereszteződésben, ugyanott a semmi közepén. Elképzelheted, milyen kéjes kárörömmel telefonáltak a General Draftingtól: “Rajtakaptuk magukat, Agloe-t mi találtuk ki! Ilyen település nincs, a nadrágjukat is lepereljük magukról!” Annál nagyobb volt a döbbenet, amikor meghallották a Rand McNally nyugodt válaszát: “Nem, nem, nem, Agloe igenis LÉTEZIK!” Annyian keresték a települést a kereszteződésben, annyian bíztak benne, hogy lesz ott valami a semmi közepén, két földút találkozásánál, hogy végül valaki megépítette Agloe-t. Volt benzinkút, volt szupermarket, amikor Agloe a virágkorát élte, még két lakóépülettel is büszkélkedhetett. DÖBBENET, NEM? Valaki kitalál egy települést, és aztán az megszületik, mert oly sokan ELVÁRJÁK, hogy ott legyen. A fenti történetet a kiváló író, John Green meséli egyik előadásában. Nekem meg az jutott róla eszembe, hogy az, ami Agloe-val történt, velünk is megtörténhet, sőt, meg is történik. Mindezt úgy hívják, az ELVÁRÁSOK TÖRVÉNYE. Hogy a hasonlatnál maradjunk, bizonyos településeket felteszünk a személyes térképünkre, másokat meg nem. Ismerek olyan embert, akinek a személyes térképe nem terjed túl Magyarországon. Nem boldogul az idegen nyelvekkel, fél a repüléstől, vagy hányingere van a járművön utazástól. Ő nem várja el, hogy messzebbre jusson. Nem is jut. Aztán van másik ismerősöm, akinek az egész bolygó rajta van a térképén: mászott meg vulkánt, fürdött hatalmas vízesések tövében, síelt le hófödte, távoli hegyek oldalában – már gyerekkorában NAGY térképet rajzolt magának és ezt a nagyot utazta-utazza be, ahogy végigmegy az életén. Kicsit továbblépve: az ELVÁRÁSOK TÖRVÉNYE a belső térképeinkkel is működik. Vannak, akik egészen kicsi lehetőségeket rajzolnak maguknak és ez az eredményeiken is meglátszik. Megint mások vakmerően álmodnak: gazdagságot, hírnevet, vagy azt, hogy változást hoznak a világba a termékükkel /szolgáltatásukkal . És az ő eredményeiken ennek a nagyobb térképnek a hatása látszódik meg. MIT KELLENE FELRAKNOD A SAJÁT ELVÁRÁSAID TÉRKÉPÉRE? -hogy igenis jár neked a nagyobb megbecsülés a munkahelyeden -hogy képes vagy megvalósítani nagyratörő álmaidat -hogy leteheted a nyelvvizsgát, megszerezheted a jogosítványt -hogy eljuthatsz izgalmas, távoli helyekre -hogy megírhatod a könyvet, lefuthatod a távot, megtanulhatsz játszani a hangszeren, stb. Dióhéjban: ÉLETÜNK EREDMÉNYEIT AZ ELVÁRÁSAINK ALAKÍTJÁK. AZT KAPJUK AZ ÉLETTŐL, AMIT ELVÁRUNK TŐLE. AZ ÁTLAGEMBER ÁTLAGOS TÉRKÉPET RAJZOL MAGÁNAK AZ ÉLETHEZ. A SIKERES EMBER VAKMERŐBBEN RAJZOL ÉS MAGASABBRA TESZI ELVÁRÁSAI LÉCÉT. EZT TÜKRÖZIK AZ EREDMÉNYEI IS.