Brian Acton a 2000-es évek elején már gyakorlott informatikusnak számított – korábban hosszú éveket húzott le az Apple-nél és a Yahoo-nál. 2009-ben azonban úgy döntött, hogy figyelmét a közösségi médiának szenteli. Először a Twitternél szeretett volna elhelyezkedni. Sikertelenül. Saját twitter-oldalán ezt tette közzé 2009. május 9-én: “Nemet mondtak rám a Twitter főhadiszállásán. És ez rendben is van. Túl sokat kellett volna ingáznom.” Aztán a Facebook-nál próbálkozott. Ott sem kapott munkát. 2009. augusztus 9-én jött a következő, állásügyi tweet: “A Facebook elutasított. De így is nagy lehetőség volt, hogy találkozzam néhány fantasztikus emberrel. Lelkesen várom az élet következő nagy kalandját.”
Acton ezután változtatott a stratégián és az izgalmas, új alkalmazásokat fejlesztő startup-világ felé fordult. Egy-két év múlva társával, Jan Koum-mal már készen is álltak a későbbi világhódító sikertermékkel, awhatsapp-pel. A fizetős sms-eket internetalapú üzenetváltásra cserélő alkalmazásra rekordsebességgel kaptak rá a felhasználók. És 2014. februárjában elképesztő üzletről cikkezett a világsajtó: a Facebook hihetetlen összegért, 19 milliárd dollárért vásárolta meg a whatsapp-et Actontól és többségi tulajdonos társától, Koumtól. A férfi, aki nem kellett a Facebook-nak 2009-ben, 3 milliárd dollárt keresett a Facebook-tól 5 évvel később.
Ez a történet a kitartásról, az önmagunkba vetett hitről, a megingathatatlan pozitív hozzáállásról és ahelyes kudarckezelésről szól. Brian Acton megmutatta a világnak, hogy a pillanatnyi akadályok és veszteségek nem zárják ki a sikert, nem teszik lehetetlenné, hogy megnyerjük az élet nagy társasjátékát.
